Júniusban a boldogságról mesélek. Sok történet végződik azzal a gondolattal: "boldogan éltek, míg meg nem haltak". A mesék ősidők óta arra a kérdésre is válaszolnak, hogy hogyan lehet boldog és teljes életet élnünk. Kik a boldogok a mesékben? Neked mi a boldogság? Mi tesz boldoggá? Legutóbb mikor volt egy boldog pillanatod? Mit kívánsz? Mi van a szíved mélyén? Meglátod? Kapcsolódsz hozzá? Ki tudod mondani? Sok minden tehet minket boldoggá, s ezt a mesék is tudják. Ám vannak közös pontok a boldogság megélésében. Ezt Boldizsár Ildikó úgy fogalmazza meg: a létezésre való képesség boldogsága (Boldizsár, 2016.).
Van, amikor úgy kezdődik egy történet, hogy van valahol egy vidék, ahol az emberek azt sem tudják, mit jelent boldognak lenni. "Valamikor réges-régen volt Tibetben egy nagyon szegény vidék. Nem volt arrafelé se folyó, se jó termőföld, se virágok, se fák, se zöld fű. De még csak meleg sem volt azon a vidéken. Az emberek éheztek, fáztak, és nem tudták, milyen az: boldognak lenni. Ennek ellenére azt gondolták, valahol a világban biztosan létezik a boldogság." (A boldogság madara - tibeti mese) Ha létezik, hát el kell érte indulni, ám csak akkor lesz sikeres ez a küldetés, ha meg tudunk felelni a boldogság madarának kérdésére: mit kívánsz tulajdonképpen?
Van, amikor a király gyógyulását az hozza el, ha sikerül találnia egy boldog embert a birodalomban és annak az ingét magára veszi. "– Felséges királyom, én már csak megmondom: addig ki nem gyógyul felséged e nehéz nagy bajból, amíg egy boldog ember ingét magára nem veszi." (A boldog ember inge - magyar népmese)
A létezésre való képesség sok mesehősben ott rejtőzik, egyik kedvencem Csilingelő Margit. "Margit szegény parasztleány volt és libákat őrzött a réten. Akkor is táncolt, mikor a gágogókra ügyelt, és ilyenkor valamennyi liba vele lejtette a táncot, de még a virágok is vele hajlongtak, a levelek is vele repestek, a lepkék is vele libegtek. Olyan volt ez a leányka, mint az orvosság. A betegeket megnevettette, a szomorkodókat megvigasztalta, az öregeket megfiatalította a táncával meg a nevetésével. Mindenki szerette, csak a vén nevelőanyja nem, mert az gyűlölte a dalt is, a táncot is. " (Táncon szerzett királyság - dán népmese)
Az este során három történet várja majd a körbe érkezőket, amikhez kapcsolódunk néhány kérdés erejéig. Egy magyar és egy japán népmesével készülök és a megszokottól eltérően egy storyteller, Jan Blake történetét választottam az alkalomra.
Helyszín: Tiszavirág Pszichológiai Központ, Szeged, Szent István tér 2., 4. emelet, 49. kapucsengő
Hozzájárulás: 3000 Ft
Figyelem! A helyek száma korlátozott! A helyedet a részvételi díj átutalásával tudod biztosítani. Akadályoztatásod esetén a helyedet átadhatod másnak, a részvételi díj visszafizetése azonban nem lehetséges.