Önismereti mesecsoportunk következő témája a gyermekkori sebek gyógyítása, a biztonság kialakítása, megteremtése és a veszteség elfogadása. A trauma esszenciája Peter Levine szerint a kapcsolatvesztés önmagunkkal, a testünkkel, a világgal, másokkal, a családunkkal. Sokszor ez lassan finoman megy végbe. A trauma lényege a veszély megélése, mellyel az érintett nem képes megbirkózni!
A választott inuit legendamese alkalmas arra, hogy fájdalmas gyerekkori sebeket, ha úgy testzik a sebzett belső gyermekünket gyógyítsuk meg a segítségével. Számtalan kérdést vet fel a történet, emlyet magunkban megvizsgálhatunk: Hogyan tudunk a sebzett, tudattalanba száműzött részünkhöz kapcsolódni? Lehet, hogy számunkra ijesztő, félelmetes, undorító, elutasítást, s menekülést vált ki e rész felbukkanása? Rá tudunk-e nézni? Meg tudjuk-e érinteni? Ki tudjuk-e bogozni? Tudjuk-e rendezni? Egyáltalán mit kell rendeznünk magunkban, az ősprincípiumban?